Magyarországon közel 3,5 millió kémény üzemel — és mindegyikhez törvényi kötelezettség kapcsolódik: szilárd tüzelésű berendezéseknél évente, gázüzemű kazánoknál kétévente kell elvégezni a felülvizsgálatot. Ez garantált, folyamatos munkát jelent annak, aki kéményseprőként dolgozik.
Alkalmazottként havi 350 000-550 000 Ft bruttó a jellemző bérsáv. Önálló vállalkozóként — saját ügyfélkörrel és engedéllyel — ennél magasabb bevétel is elérhető, különösen fűtési szezonban. A 2025-ös Pénzcentrum adatok szerint az átlagfizetés 351 000 Ft körül van, de az infláció ütemét az elmúlt években a béremelkedés nem követte teljes egészében.
2024-től a kéményseprőipari piac teljesen privatizált. Korábban a Katasztrófavédelem végezte az alapvizsgálatokat, ma már kizárólag engedéllyel rendelkező magánszolgáltatók láthatják el a feladatot. Ez azt jelenti, hogy a piacra lépő szakemberek nem egy állami szervezettel, hanem egymással versenyeznek — és a kereslet stabil, hiszen a törvényi kötelezettség nem szűnt meg.
Társasházi ingatlanokban a kéményseprés kötelező sormunka, amelyért a közös képviselet felel. Gazdálkodó szervezet által bejegyzett lakóingatlanokban szintén kötelező. Magáncsaládi házaknál — ahol nincs bejegyzett vállalkozás — az ellenőrzés önkéntes és ingyenes. A kémény teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálatát négyévente kell elvégezni minden típusnál.
A kéményseprő képzés 200 óra, elvégezhető tanfolyami keretek között. A végzettség megszerzése után az OKF-nél (Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál) kell nyilvántartásba vetetni magát a szolgáltatónak. A szakma jövőálló: amíg fűtési rendszerek és kémények léteznek, addig lesz rá kereslet.
Ezt a tartalmat mesterséges intelligencia segítségével hoztuk létre.